2013. március 12., kedd

És a nemsokára felbukkanó paródia nem más, mint...

A sötétkékeslilászzöld szemöldökű - a máglyatöltelék sötétje trilógia 1. része
novellisztikus formába öntve

Egy-két röpke mondat, hadd ízelődjék, aki akar:

"A számomra oly kedves Gilbert már nem volt többé közöttünk, és tudtam, hogy ez mind az én hibám. Az én átkozott, színváltós szemöldökömé, amit tanítóm távozása reggelén elfelejtettem rendesen kiszedni, és ahogy kiléptem az ajtón, a szellő megborzolta az apró szőrszálakat - a katasztrófa pedig ezzel kezdetét vette."

Nincsenek megjegyzések: